2017. november 5., vasárnap

Elakadt fogváltás segítése craniosacralis terápiával




Röviddel ezelőtt egy édesanya érkezett hozzám majdnem 12 éves kisfiával azzal a problémával, hogy a fiú tejfogainak jó része nem váltódott le időben.
 Fent és lent is mindkét oldalon + 3 bennmaradt tejfoggal (3,4,5-ös), tehát összesen 12 tejfoggal volt több és azok nemigen akartak helyet bizosítani az előtörni készülő maradó fogaknak. Mivel a fogorvosuk is jelezte feléjük, hogy ezeknek  már rég ki kellett volna esniük és egy bizonyos életkor után előfordulhat, hogy annyira beragadnak, hogy leállhat a folyamat, mely a maradó fogak előtörését segíti elő, így hamar munkához is láttunk. 

A kezelés során hamar megmutatkozott az elakadás fizikai oka....

Kisgyermekkorban a fiú egyszer fejre esett és ennek a dinamikája oly mértékben rögzítette a koponyán belül található  ékcsontját egy többszörösen torzult mozgásmintába, hogy mintegy beragasztotta mindkét oldalon a 3,4,5-ös fogakat.
Az első alkalom izgulósra sikeredett, de aztán átadta magát a folyamatnak, olyannyira, hogy sokszor akkor is aludt, mikor a szájüregben dolgoztam-látjátok, mennyire gyengéd a módszer ? :) 

Lényeg a lényeg, hogy a 3. kezelés után a fogak sorra elkezdtek potyogni, összesen 6 alklommal kezeltünk, egész testet, mert sok mindent helyre kellett tenni-az esés nem csak az ékcsontban rögzült- és búcsút inthettünk mind a 12 tejfognak, s megindult a csontfogak növekedése. 
Írtam már többször, hogy a fizikai sík mellett nagy súlypontot kap nálam és tulajdonképpen ez a munkám alapja a lelki oldal rendezése is...

Miért ragadhatnak be a fizikai erőbehatáson túl ennyire a fogacskák? A következő témák bizony súlyos nyomokat hagynak a gyermeki szájüregben is:

  • Torzult szülőkép, minőségi szülői szeretet hiánya- egy olyan szülő, aki nincs jelen a gyerek életében saját érdektelensége miatt bizony nyomot tud hagyni a gyermeke fogazatán- a gyermek egy idő után annyira magába feszül, hogy feladja a figyelemért folytatott harcot- rágódik, őrlődik, s ilyen formán még akár fel is emészthetik őket egy belülről induló szuvasodással.
  • szülő elvesztése- akár egy csúnyább válás, vagy ha egyik szülő úgy dönt drasztikusan távozik a gyermek életéből. Magának a szülőnek az elveszítése akkor traumakép marad, hogy a gyermek innentől kezdve retteg mindennemű elvesztéstől, s ilyen formán a fogak elveszítésétől is.
  • Ha a gyermek nem kapott mintát arra hogyan vállaljon felelősséget tetteiért, vagy végezze el életkorával harmonizáló feladatait- mert azt nem látta- ilyenkor a szemfogak kieresztése csúszhat el, hiszen a szemfogaink egyben megküzdési mintáinkat is tükrözik, azt, hogyan állunk bele a dolgainkba- önvédelmi fegyvereink- gondoljunk csak a ragadozó macskákra, micsoda fontos szerepe van a zsákmány megragadásában és ez által az életben maradásban, élet bátor megélésében. - Az a gyermek akinek nincs hiteles mintája a felnőtt életről, szivesebben maradna benn a kisgyermek állapotában, ahol minden kényelmesebb, bár kevésbé színes is- mert anya ugyis mindent megtesz nekem és ha kicsi vagyok kevesebb az elvárás is
  • A gyermekek fogain tükröződik a szülők kapcsolatának dinamikája is, a hatalmi harcok. Ha apa otthon állandóan semmibe veszi anyát, leuralja és anya nem áll ki magáért ( csak belül puffog néha) a fogacskák összekuszálódnak, a nagymetszők egymásra dőlnek épp aszerint ki kinek engedi otthon az elnyomást.... és nem, ebből a szembontból nem feltétlen a genetika kérdése a kusza fogsor sem, hanem a már generációk óta uralkodó szerepmintáké, melyeket majd egy tudatosabb generáció felül írhat-akár mi- s megáll a kuszaság, s mindenki élheti a saját életét és a fogainknak sem kell belső harcainkat megvívni helyettünk.