Az elhúzódó cumizás és ujjszopás fogazatra gyakorolt hatása

Szülőként gyermekeink egészségéges testi, lelki fejlődése fontos mindannyiunk számára.

Szeretjük, támogatjuk, minden tőlünk telhetőt megteszünk értük. A nyugtalanabb órákban számos kisgyermek talál rá ujjacskáira, vagy cumija segítségével lel békére.

Vajon miért cumiznak vagy szopják az ujjaikat a gyerekek? Mi az, ami közben ellazítja őket?

Próbáltad már, hogy ujjadat, vagy nyelvedet a szájpadra helyezve tartod?

 Ha eddig nem tetted, most itt az idő... garantáltan nyugalom önt majd el. :)

 E pont  finom nyomására, a testünkben futó energia (Yin ás Yang) összezáródik, az energiakör ilyenkor folytonos és így nagyon jó a szervezet energiaellátása.

Nos, cumizáskor, ujjszopáskor a szívóerő hatására pontosan ide nyomódik fel az eszköz vagy az ujjacska. 

A cumizásról és az ujjszopásról, valamint arról, hogy hogyan nyugtassa magát a gyermek megoszlik a társadalom véleménye. 

Úgy a szakembereké, mint a szülőké. Két táborra oszlik. Vannak akik bevált módszerként esküsznek rá, míg mások inkább elutasítják.

Munkám során számtalan esetben találkozom mindkettő fogazatra gyakorolt hatásával. 

Alapvetően elmondható, hogy mindkét módszer jelentős feszültség levezető és szorongás oldó hatással bír, s úgy, mint az élet minden területén, itt is a mértéken múlik minden. 

Minél tovább és minél nagyobb szívóerővel cumizik vagy szopja az ujját a gyermek, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki deformitások a szájüregben, a fogazatban. 

A képeken a cumizás és az ujjszopás közötti különbséget, azok szájüregben elfoglalt helyét illetve alább ujjszopás esetén a szívóerő hatására kialakult deformitást láthatjátok.

Mindkét esetben húzó, szívó erő van jelen, mely leginkább a nagymetsző fogakat, illetve szájüregen belül a szájpadot alkotó csontokat terheli. Minél tovább, elhúzódóbban és gyakrabban cumizik vagy szopja az ujját a gyermek, annál valószínűbb, hogy nyoma marad annak a fogak állásán. 

Extrém esetben, mint ahogy az alsó képeken is látható, kialakulhat egy nyitott harapás, amikor az alsó és felső fogak között zárt fogsor esetén rés található. Ilyenkor a gyermek nem tud rendesen harapni, és a beszédje is akadályozott. 

Az utóbbi időben kezeltem gyermeket ujjszopás miatt kialakult nyitott harapással. A szülői és gyermeki közreműködésnek köszönhetően 2-3 kezelés után rendeződni látszik a harapás. A fogak elkezdtek visszarendeződni, a nyelv is elfoglalja helyét a szájüregben, s így a beszéd is érthetőbbé vált, valamint az arc szimmetriája is látványos változáson ment át. 

Van, ahol felnőttként kapcsolódott vissza az ujjszopás következménye, egy eltolódott szájpadcsont miatt fogcsikorgatás formájában. 

A kezelések után minden esetben a szájüreg lazaságáról, könnyedségéről számoltak be kicsik és nagyok egyaránt. Fizkai síkon a csontok állásának rendeződésével a testet érintő feszültség megszűnik. 

Mint minden tünet, ezek az elváltozások is hordoznak pszichés/ lelki vetületet...

Ha gyermekünk fogazatán az elhúzódó ujjszopás vagy cumizás következtében eltéréseket vélünk felfedezni, érdemes a témával mélyebben foglalkozni és magunknak is feltenni egy-két kérdést. 

• Hogyan állok a bizalommal?
• Alapvetően biztonságban érzem magam életem új területein, vagy szükséges, hogy eszközökkel segítsem magam és napi feszültségem levezetését?
• Vannak helyzetek, ahol meg akarok felelni? 
• Előfordul, hogy nagyobb erőfeszítéseket teszek a kelleténél, ami el is viszi a figyelmem?
• Szükéges, hogy kontroll, irányítás alatt tartsam az életem vagy teret tudok adni a spontaenitásnak?
•  Tudok örülni minden különösebb ok nélkül?
• Meg tudom élni a jót, a bőséget minden szinten? Meg is engedem ezt magamnak?
• Hogyan állok saját határaim megtartásával és a gyermekem határainak meghúzásával?

Természetesen minden eset egyedi. A fenti információk a tapasztalat útján érkeztek és elsősorban irányadó jellegűek. 

A szülői lét egy kihívásokkal teli csodálatos út, ha annak nehézségeit lehetőségként tudjuk megélni. Gyemekeink tanítanak minket nap, mint nap. Türelemre, kitartásra,elfogadásra, önzetlen szeretetre.

Nem véletlenül mondják:  " A gyermek a szülő tünete". A megoldandó feladatokban érdemes és felemelő is segítséget kérni. Ebben rejlik az igazi erő. 

Szeretettel.

Forrás: Ruediger Dahlke: Sorsfordulók

Képek: pinterest

Tennivalók tárháza

" Az élet virága megmutatja, hogy minden elválaszthatatlan Egységet alkot"( ismeretlen szerző)

A Holdudvarban való munkám minden nap idézi az Élet virágának eme elválaszthatlan Egységét.
Ahogy a fizikai tünetekben megmutatkozik testünk egy egy jelzése, üzenete, felhívása a változtatásra.  Az Önreflektálás nem mindíg kényelmes és könnyed, viszont egy igazabb és teljesebb életet adományoz a befektetett munkáért cserébe. Szerintem jó üzlet... :) szerintem....

A Holdudvarban sok témával foglalkozunk. Azért írom többesszámban, mert a folyamatban jelen vagyunk mindannyian, ti és én. A kettőnk közös munkájából kerekedhet ki a változás.

Az utóbbi időben foglalkoztunk fizikai panaszokkal:

• Baleseti rehabilitációval

1. rándulás, ficam
2. törés
3. autóbalesetek utóhatásai
4. esés a magasból, síeléskor...
5. esés lóról vagy csak úgy a jeges úton, konyhakövön, lépcsőn, bárhol...

Testünk ezeknél a baleseti képeknél sokszor ostorcsapásos effektust él át. Ha előtted van, ahogy egy ostort csapnak, akkor ezt már el is tudod képzelni, mi történik. A baleseti történés során keletkezett mozgási erő vektorok formájában halad a testünkben. Ezeket az ingereket a testünk igyekszik feldolgozni, de sok esetben a nagy erőbehatás miatt a baleset során létrejött mozgásminta rögzül a szövetekben. Van,  hogy évek múltával a testen láthatóvá is válik egy egy ilyen történés. A vázrendszer, mivel az egyensúly megtartásáért dolgozik, berendezkedik az erővonalak mentén. Biztos láttatok már olyan embertársakat, akiknek a testtartásáról is hangosan kiált, valami történt velük....

• Mozgásszervrendszeri panaszok

1. Krónikus fájdalmak hát, nyak, váll
2. Csípő, térd,boka, medence, keresztcsont....
3. Sérvek
4. Mozgásfejlődés

• Fogcsikorgatás és szorítás
• Reflux, gyomorbántalmak
• Migrén
• Tinnitus

Minden olyan életeseményünk és  magatartásmintánk, melyet sokat rágunk magunkban és nem sikerül a megfelelő helyre beillesztenünk, vagy azon felülemelkednünk,  előbb-utóbb testi tünetek formájában jelzi, hogy változtatnunk kell...akár a nézőpontunkon. 

Néha fájnia kel, ahhoz, hogy elkezdjünk foglalkozni vele(magunkkkal). 

Ha pedig egyedül nehezen megy, jó dolog és érdemes segítséget kérni! 

Az önreflektálás hasznos! Alkalmazzátok Ti is!

Hálás köszönet a bizalmatokért!

Szeretettel.

Szülések és születések útján

Munkám során gyakan találkozom fel nem dolgozott születés és szülésélményekkel. 
Születésünk az egyik legmeghatározóbb életeseményünk. Az ahogyan az életbe érkezünk, hatással van későbbi magatartásmintáinkra, a különböző szituációkban adott viselkedési mechanizmusainkra. 

Volt egyszer egy fiatal nő, aki minden konfliktushelyzetben a születése, illetve magzati léte érzéseit élte újra és újra át. Bár komplikációmentes volt a várandósság, mégis volt egy nagyon fontos érzésvilág, ami burokbeli létét meghatározta. Az édesanyja szorongásai. Azé az édesanyáé, akiben teherbe esése után tudatosodott, hogy soha nem számíthat partnerére. Azt hiszem elmondható, hogy ilyen történetet ismerünk. Függőségek, felelősségvállalás hiánya... mind útvesztői lehetnek egy társas kapcsolatnak...
Az anyában tudatosult, hogy magára maradt. Érzelmileg és fizikailag. Azzal a gondolattal, hogy egyedül kell megcsinálnia, felelősséget vállalnia, felnevelnie gyermekét. Aggódott, szorongott a 9 hónap alatt, hiszen nem tudhatta, mi vár rá. Egy új feladat, melynek kapujába még leányként érkezik, de onnan anyaként halad tovább. 
A magzat, aki érezte, értette az édesanyja minden rezdülését, ezeket az érzelmeket mélyen magába szívta. Mint ismerős közeg hozzáadódott magzatbeli létéhez. 
Aztán elérkezett a kiszületés ideje. Édesanyja a vajúdás egy pontján, fizikai és lelki fáradtsága  okán, rábízva magát az orvosok tapasztalatára, átadta az orvosok kezébe a szülés folyamatát. 
A gyermek és az édesanya közötti kapcsolat megszakadt. A kettejük egysége megbomlott. A kiszületés útját járó magzat megtorpant és elöntötte a magzati léte során oly sokszor érzett ismerős érzés, a szorongás, a félelem. De tudta, hogy meg kell csinálni, hiszen az életéért küzd. Ösztöneiben érezte, ezt meg kell csinálnia, így hát összeszedte minden bátorságát és jött... erővel e világra. 

Mit tartott meg ebből a folyamatból:

• a szorongás a lételemévé vált
• sok szituációra volt jellmző a megtorpanás, bizonytalankodás, aztán, mivel az az ismerős minta, hogy meg kell csinálni, hát megcsinálja. Mindent. Egyedül. Erőből. 

Minden konfrontálódással, feszültséggel járó szituációban magzati létének szorogását és születésének érzésvilágát élte újra. A parkolástól a nagyobb konfliktushelyzetekig. 

Mit tettünk?

Feldogoztuk a magzatbeli és születése körüli eseményeket. 
Megnéztük, miért volt erre szükség, hogyan, milyen szituációkban jelentkezik ez az életében.
Feloldottuk, átírtuk - azaz megnéztük mire lett volna szüksége.
Gyakorlással pedig visszavette az irányítást az élete felett és élhetővé tette azt. 

Mi történik, ha a gyermekünk születésével van dolgunk?
Az út hasonló a saját születésélményünk feldolgozásához. Mindig édesanyán keresztül történik az oldás. Ha van fizikai tünet, akkor azt kezeljük craniosacralis terápiával. 
Gyermekeink, mint tükreink jeleznek nekünk, hogy valami nincs rendben, valami miatt magunkba kellene tekintsünk. 
Leggyakoribb jelzésük, hogy rosszul alszanak, a táplálékfelvételük zavart vagy a mozgásfejlődésük tér el a megszokottól. 

A legfontosabb, hogy merj önmagadra hagyatkozni és megengedni magadnak, ha valami még feldolgozásra vár. Minden változtatható. Bátran kérj segítséget!

Szeretettel:
Rábensteiner Tünde
craniosacralis kezelő

Lassan járj, tovább érsz!

Az éjjeli ficam 

Ti hogyan élitek meg, mikor elveszítitek a fókuszt és a sok gondolkodás átveszi az irányítást?

Nálam azt történt, hogy Az utóbbi napok bizony igencsak elvittek magukkal. A Holdudvar műhelyének költözése körüli teendőkben a fókuszom, a figyelmem kicsit szétesett és igen, rengeteget gondolkodtam( feleslegesen....:) ) 

 Minden tünet lelki eredetű, a psziché síkjából indul és ha nincs helyén a figyelmünk Ön-magunkra, a tanítás megérkezik, s ha kell fizikailag is jelzi: 
Akkor itt most állj meg, ideje lelassítani és a fókuszodat visszaállítani!

Éjjel 3-kor felébredt a fiam és hívott magához...Kiugrottam az ágyból és már siettem is... volna.

Szinte azonnal bekapcsolt a már napok óta szüntelen zakatoló elmém és valami teljesen felesleges dologgal foglalkoztatott. 

A következő pillanatban jó hangos reccsenés kíséretében a bokám teljesen alám fordult én meg, mit egy zsák krumpli a földre huppantam( ennek szegény szomszéd biztosan örült).

Nagyon fájt, alig bírtam ráállni. Miután visszatértem a helyemre konstatáltam, hogy jó, akkor itt elég és rendet kell tegyek magamban. Ezután neki is láttam a lábfejem kezelésének.

A képen kék színnel jeltett csontocska teljesen nekitorlódott a mellette állóknak. A körben futó szalagrendszer túlfeszült állapotba került. 
A baleseti rehabilitációban is használatos technikával, mellyel visszavezetem a szöveteket a baleseti történés képébe nekiláttam kezelni. Ez általában fájdalmas. Az izmoknak, szalagoknak,fasciáknak rendeződnie kell, a csontot ki kellett hozni az összetorlódásból. 

A lábam az azonnali kezelésnek és a figyelmem visszaérkezésének hála már teljesen jól van.  Még érzem egy ponton a húzódást, de határozottan lelassítottam. :) Ilyenkor boldog vagyok, hogy tudok segíteni magamon is. Szeretek craniosacralis terapeuta lenni. Olyan sok mindenre megtanított már!

Mi történt a lélek síkján? Elvesztem a dolgok sűrűjében és nem szántam időt a visszatöltődésre. Erre még nagyobb figyelem kell  ezentúl. 

Ti figyeltek a töltődésre?

Szép napot!

(képek forrása: pinterest)

Keresztcsonti és medenceövi panaszok, mint maradványtünetek

Munkám során gyakran találkozom édesanyákkal. 

 Fiatal anyukákkal, régen szült anyukákkal és olyan anyukákkal, akik már nagymamák...

Mind valamilyen, akár már évek óta fennálló panasz útján érkeznek meg hozzám. Az elején beszélgetünk, aztán elindul a kezelés.

A kezelés egy pontján, ahogy a test és a szövetek ellazunak elidul útjára egy szokatlan mozgásminta... nyomás, húzás, feszítés nyoma válik érezhetővé és megannyi fájdalom és félelem a magzat miatt. S kirajzolódnak orvosok kezébe átadott szülések, ahol az ösztönök elnyomás alá kerülnek, átadva ezzel a folyamatot idegenek kezébe. 

Így talákozom kinyomott babák után, lábánál fejjel lefelé lógatott, s rázott anyákkal és anyákkal akiknek vissza kellett tartania az újszülött érdekében a tolófájásokat!!

Aki már szült, nagyjából el tudja képzelni, hogy ez milyen lehet... visszatartani, ami utat törne magának. Mikor először hallottam, megvallom, kicsit sokkolódtam, aztán többedjére is utolér még a gondolat, hogy nekem ez elképzelhetetlen. Embertelen erő van a kitolási szakaszban, s ezt visszatartani... na oda aztán kell szufla. (Én ebben a szakaszban lefordulva az ágyról, közöltem, hogy köszönöm, ennyi volt, akkor én MOST MEGYEK HAZA!!!....)

Egy dolog azonban biztos, minden esetben látom, érzem azokat a maradványtüneteket, melyeket a természetünk megerőszakolása okoz. Igen, van az, hogy úgy alakul, nem marad más megoldás, mert már elcsúszott... de rengeteg olyan eset van, amit a sietség és a kompetencia elmaradása okoz. 

Még akár hosszú évek múltán is ott marad a csontozat mozgásában például a kinyomott ded története.

Miért? A válasz egyszerű. Félelemmel és fájdalommal járt. A környéki szövetek lehetővé teszik a folyamatot, de a nyoma ott marad! 

Szöveti összetapadások, 

derékfájás, 

csípőízületi fájdalmak,

 korlátozott mozgás, 

elcsúszott medencecsontok, fájdalmas, elmozdult, törött farokcsonti csigolyák formájában...

Aztán egyszer csak az állandó panaszok miatt különböző terápiák jönnek. Valamelyik megoldást hoz... aztán van úgy,hogy nem. Végeláthatatlan körforgás...Fájdalom...Mókuskerék..

Aztán van az úgy, hogy eljuttok hozzám is, s beszélgetünk, a testet pedig segítjük fizikailag felépülni, hogy visszatérhessen minden az eredeti funkciójába, mozgástartományába...(amennyire lehet) csontok, izom, kötőszövet, liquor, idegrendszer... egyszóval craniózunk...

a lelketeket pedig abban, hogy ez a megtapasztalás is bekerülhessen a megértés útján a kellő polcra. 

Ui: A gyermeknek sem jó ezt átélni, így megérkezni!! Az ilyen beavatkozások az első tapasztalásai gyermekeinknek.

Húzták, nyomták- mindíg kell, aki kicsit noszogasson előre

siettették-folyamatos ingerek kellenek, az egész élet egy vágta....

 és így tovább egyénre szabva.

Több szelíd szülést és nagyobb kompetenciát kívánok a leendő édesapáknak és édesanyáknak a szülőszobán!!

Béke <3

Kép forrása: pinterest

Mindentudó fascia

-Emlékező sejtmembrán, információ tároló hártyarendszer


 
-Baleseti rehabilitációtól a sportolói teljesítmény fokozásáig

(A kötőszöveti rendszerről, s annak megannyi szerepéről) 

A Fenti kifejezések midegyikével tudnám jellemezni e csodás közeget, mely testünk fontos alappillére.


Az újabb kutatások egyre többet foglalkoznak a kötőszövetünk jelentőségével. Régóta tudjuk, hogy összekötő, támasztó és szöveteinket burkoló, határoló szerepe van. Mostanra egyre jobban fordunk felé, s kiderül, hogy olyan, mint egy elfeledett kincsessziget. :)
De hogyan is köthető a baleseti rehabilitációhoz és sportteljesítményünk fokozásához?
Mindjárt ki is derül....

Fascia rendszerünk egész testünket behálózza, mint egy gondosan szőtt pókháló. A koponyacsontoktól egészen a lábujjakig. Úgy lehet elképzelni, mint egy harisnyát, ami tetőtöl talpig behálózza, körülöleli, pólyázza szöveteinket- gondolhatsz itt pl. a csirkemellen levő hártyára... Folyadáktartamú közeg, ezért információ átadó szerepe van, s
rugalmas, melyet ennek a folyadéknak köszönhet.
Mégis milyen információt ad át?

Mivel támasztó szövetünk, ezért a testet ért összes külső és belső behatás feldolgozásáért felelős.
A legegyszerűbb kicsúszott a lábam típusú hátra vágódástól egy komoly sport vagy autóbalesetig.
A testre ilyenkor különféle erők hatnak, melyeket el kell vezetnie, fel kell dolgoznia. Ezt a munkát a rugalmas fasciarendszer végzi. Szinte mindenki látott már töréstesztről készült felvételt, ez alapján elképzelhető, ami a testtel történik. Amennyiben az ütközés során a testben haladó vektorok hatására a fascia megtörik, kialakul egy gócpont, s vissza- visszatérő panaszokat okozhat. A láncolat mentén további panaszokat okozva, mert átadásra kerül az információ a környéki szövetekre. Így törik el pl. egy kulccsont, ha az ütközés során a környéki szövetek kevésbé tudják feldolgozni a keletkezett feszültséget. Mint a leggyengébb láncszem.

Baleseti rehabilitáció során a test egészének rugalmasságán dolgozunk. Azon, hogy a fascia felületek újból rugalmasan tudjanak csúszni egymáson és elláthassák funkciójukat. Így helyre áll pl. a törött kulccsont és az állandó hátfájdalmat okozó szövetek tápanyagellátása és panaszmentes lehet. Minél rugalmasabb a szövet, annál nagyobb teherbírásra, teljesítményre képes. Egy gyermek, akinek az alkarja kifele forgatása nem működött a kezelések hatására elkezdett korosztálybeli csúcsokat úszni. Ő azt mondta egyik alkalommal: "Ez biztosan a kezelések hatása"- én hiszek neki.

Fontos megemlíteni még, hogy egy ilyen történés ijedtséggel, félelemmel párosul. Ezért arra kérlek kedves olvasó, hogy most gondolj bele, milyen az neked, mikor megijedsz, hogyan reagál a tested?
Csak figyeld meg...
Miért fontos ez? Azért, mert a fascia, mint információtároló közeg ezt az állapotot mintegy bekapszulázza, szövetnedvvel körülzárja és ez lesz a baleset utáni fájdalmad gócpontja. Ilyen esetben fel kell dolgoznunk az élményt is, s ezt tapasztalatból tudom...

Kedves olvasó, köszönöm, hogy végig olvastad! Kérdésed esetén keress bizalommal!
(Köszönet a fizika és matek óráknak is-nem gondoltam volna, hogy visszaköszönnek majd a munkámban :) )

képek forrása: pinterest

Elakadt tejfogak

Egyre több olyan gyermekkel találkozom, akiknek valamilyen úton módon megállt vagy be sem indult a fogváltása. 

A craniosacralis terápia pedig, a tapasztalatok alapján abszolút alkalmas arra, hogy ezeket az elakadásokat szelíden kezelje, a gyermekeket az elakadt fogváltásban segítse.

A kezelések alkalmával az arc és agykoponya csontjaival, valamint a test mélyszöveti rendszerével, kötőszövetekkel foglalkozunk. 

Mivel az előbb említett csontok mozgásukban fogaskerék elven kapcslódnak egymáshoz, így bármelyik elcsúszása kihat az összes többire is. 

Mégis mi okozhatja ezt a zavart?

Testünk nagyon okosan működik, minden egyes eltérést igyekez kiegyensúlyozni kompenzálni. Egy darabig, aztán segítségre szorul. 

Sejtszinten minden olyan történést eltárolunk, amelyhez félelem kapcsolódik...

Oka lehet egy nagyobb esés, baleset, de pszichés szinten is raktározunk. 
Mi felnőttek krónikus stressz formájában, de a gyermekeink is ugyan úgy működnek, mint mi.  Nekik is megvannak a maguk kis félelmeik, amikkel nehezen bírkóznak meg. Főleg, ha nincs a kezükben egy otthonról kapott megoldókulcs. 
Nézzünk csak meg egy esést...mi is történik a testünkkel. 
A testre ilyenkor különböző irányú erők hatnak. Van egy előre csapódás, modjuk, mikor a gyermek fejre esik, aztán a másodpercek tört része alatt belép egy visszahajtó erő is és a fej hátralendül. (ő közben megijjed, fél) 
A szövetek ennek megfelelően mozdulnak el, hiszen a testnek, hogy meg tudja tartani későbbi egyensúlyi állapotát alkalmazkodnia kell. 
A folyamat közben a mélyszöveti rendszerben kisebb- nagyobb elcsúszások keletkeznek, amelyek ahhoz vezethetnek például, hogy a fogváltás megakad. 
Ez a történetnek az egyszerűbb verziója, ami inkább a fizikai síkon mozog.

Ahogy ránk is, úgy gyermekinknél is működik a pszichés faktor. Amikor a gyerek nem tud megküzdeni bizonyos élethelyzetekkel, családi mintákkal, eseményekkel. Ők is megfeszülnek, sokszor egész testükben, de mivel még picik és nehezen öntik szavakba azt, ami nyomasztja őket, őrlődnek az életükben. 

A fogváltásnak van egy fiziológiás tól - igja, ami arról szól, hogy bizonyos életkor után már elég rizikós, hogy megtörténik -e egyáltalán az áttörés, hiszen a maradó fogak fejlődése leállhat. Mint ahogy a fenti képen is látható a tejfogak készítík elő a terepet a maradó fogaknak. 

Az alábbi kis képen a fogváltás időzítése látható. Persze minden gyermek más és ezek is irányelvek. Valakinél picit elöbb, míg másnál picit később indul meg a csontfoga előtörése.
Ha viszont úgy érezzük, hogy nagyon el van csúszva, érdemes fogorvossal konzultálni és ha úgy adódik a craniosacralis terápiát segítségül hívni. 

A kezelések időtartama, módja mindíg a gyermekre hangolva történnek. Kötőszöveteink sajátossága hogy a koponyacsontoktól a lábujjakig, mint egy csőrendszer futnak végig a testünkben.

Ezért minden gyerkőc teljes teste lesz kezelve. Ruhában, kezelőasztalon történik. Ha nem jutunk el első alkalommal a szájüreg kezeléséig az is teljesen rendben van. A környező szövetekkel is sokat lehet lazítani. Majd ahogy azt a gyermek engedi, úgy kerülnek kezelésre a szájüregben elérhető csontok és maguk a fogak. 
Lágy húzásokkal dolgozunk, melyet a kliens sokszor nem is érzékel. Tehát a terápia fájdalommentes, viszont jó relaxáló hatással bír. 
Bár hihetetlen, de sok gyerek alszik el pont úgy, hogy közben a szájüregükben kezelem őket. Cseppet sem zavarja őket, hogy a szájukban van épp a kezem. Jót pihennek, míg én dolgozom. :) 

Ha hasznosnak találod a leírtakat, bátran oszd meg az információkat ismerőseiddel.
Kérdésed esetén fordulj hozzám bizalommal: 
https://holdudvar-cranio.hu/


Képek forrása: pinterest